21.
A rudas szelfik valósága
Mindenki szelfizik. Fiatalok, idősek, hírességek, még az állatok is. Magától értetődő tehát, hogy a mi kis sárgolyónk menő rúdtáncosait is elkapta ez a gépszíj. Csak aztán nem mindegy, hogyan. Tamás Andi jegyzete.
Az Úr 2016. évében úgy tűnik, már nem lehet hova fokozni az önábrázolást. Eljutottunk a festőktől, akik ecseteikkel örökítették meg arcképüket, a vásznon az okos masinákig, első kamerákkal és filterekkel.
Aki nem tudná… hát hogyne tudjátok, a 67 éves anyukám is tudja! Szóval, a szelfi (selfie) egy olyan kép, amit az ember magáról készít, általában egy okos készülék segítségével, melyet azután minőségre való tekintet nélkül feltölt az internetre.
Mindenki szelfizik. Fiatalok, idősek, hírességek, még az állatok is. Magától értetődő tehát, hogy a mi kis sárgolyónk menő rúdtáncosait is elkapta ez a gépszíj.
Rudas képekre szükségünk van. Ezzel kár is lenne vitatkozni. Tudjátok Ti, milyen csodálatos érzés, amikor végre sikerül megcsinálni egy új elemet? Persze, hogy tudjátok. Ezért tehát meg kell örökíteni az adott trükköt egy digitális kép formájában. Edzésen ott van az edződ, az edzőtársaid, akik boldogan segítenek és lőnek Rólad egy képet, miközben nyomdafestéket nem tűrő biztatásokkal dobálnak. Ez szép és jó, de mi a helyzet, ha az összes ember, akivel egy légtérben vagy, fakezű, vagyis inkább faagyú, és nem érti, ha csak egy lábujj is kilóg a képből, oda a remekmű? Vagy mi van azokkal a mázlistákkal, akiknek van otthon rúdjuk, és bizonyítékot akarnak szolgáltatni, hogy igenis sikerült megcsinálni azt a k*rva elemet a hétvégén?
Na, nem kell mindjárt kétségbeesni, hiszen bármikor csinálhatunk egy szelfit a rúdon. Na jó, majdnem bármikor. Oké, néha.
Próbálok néhány tippet adni, mert jófej vagyok. Kend be a rudat magnéziával rendesen, hogy elkerüld a fejre esést. Gyömöszöld a felszerelést a ruhádba. Mássz fel a rúdra. Hajtogasd magad bele a pózba. Tartsd ki. És most jön a neheze! A kéznél lévő masinériától függően a kép elkészítése tök nagy szívás, hiszen kell egy szabad kéz, amivel uralod a technikát. Sok sikert! Ha van tükröd, győződj meg róla, hogy jó-e a póz, spiccelj, mosolyogj - és klikk. Én személy szerint esetlen vagyok (hahh, és akkor még finoman fogalmaztam), így nálam a mosoly rész elmarad, mert kidugom a nyelvem, hisz koncentrálok, hogy a kezemben maradjon a gép, miközben elkészül a kép. Használhatsz selfie-botot is, de akkor időzítő kell, meg várni kell, erőltetett lesz a mosoly - és kezdheted elölről az egészet.
Ha minden jól megy, túléled nyolc napon túl gyógyuló sérülés nélkül, és csináltál egy szatyornyi fotót, amiből kb. egy használható lesz. Sokaknak ez elég. De van a rúdtáncosoknak egy különleges fajtája. Nem szégyellem bevallani, hogy rabja vagyok a szósöl médiának (nem tudom, ezt hogy mondják szépen magyarul). Ráb*szom a filtert és már megy is az Instagram-ra és tovább, mert nehogy már a semmiért szenvedjek! A követők meg gyors ütemben barátkozzanak a like gombbal!
Ha nem szeretsz sok-sok like-ot kapni, meg ámuló kommenteket, akkor hazudsz. Ne hazudj. Hazudni bűn!
Summa summarum, a szelfik viccesek. A rúd buli. Poén+buli = ? Na? Kimatekoztad? Lényeg, hogy ne vedd túl komolyan, és az ég szerelmére, tanulja meg mindenki rendesen lefotózni az edzőtársakat! Ha edző vagy, csapd hozzá az óra anyagához a rúdfotózást. Nagy lépés az emberiségnek.
(A cikkbeli képen a szerző saját készítésű szelfije látható, földet érést követően - a szerk.)
Szerző: Tamás Andrea