23.
A kutyák és a szaltók szerelmese - interjú Dimitrij Fedotovval
Halálfejjel és marihuánás felvarrókkal díszített atlétatrikójában érkezik budapesti workshopjára. “A tanítványaimtól kaptam. Mármint időközben elszakadt, és ezzel pótolták ki a lyukak helyét” - magyarázza. Dimitrij Fedotov Budapesten, a Dollhouse Pest stúdiójában járt, hogy utánozhatatlan trükkjeivel kápráztassa el a tudásra szomjazó és mindenre elszánt rudas közönséget.
Csak, hogy értsük mi is: mi volt a rúd előtt?
Gyerekkoromban sokat másztam fára. Talán azt mondanám, hogy innen indult az egész. Aztán 15 éves koromban elkezdtem táncolni, aminek a része volt némi akrobatika is. Ezt két évig csináltam, majd foglalkoztam egy kicsit parkour-ral is. Végül kicsit megkésve, 18 évesen jutottam a tornáig. Nagyon nagy szerencsém volt, az ottani edzőm szinte a második apám lett, rengeteget köszönhetek neki. Meg közben voltam nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó egyetemi professzor is, de azt otthagytam a rúd kedvéért.
Várj… hogy jött a képbe a rúd?
Az teljesen a véletlen műve. Egyszer az utcán csináltam egy zászlót, amit feltettem a netre. Meglátták a helyi rudas lányok, és hívtak maguk közé. Ennek 6 éve.
Kitől tanultál rudazni?
Magamtól, mindvégig. Egy-két forgást a lányok is mutattak, de azok könnyen mentek. Akkoriban még sokat nézegettem Evgenyij Greshilovot is, majd elkezdtem fejleszteni saját magam.
Voltál már színpadon Jekyll, Mr. Smith, Joker - ezek az ötletek honnan jönnek?
Számomra meghatározó a zene. Hallok valamit, kialakul bennem egy karakter, és arra kezdek el dolgozni. Joker is így jött például. Eredetileg csak egy gonoszkodó figurát képzeltem el. Aztán egyszer csak rácsodálkoztam, hogy “jé, ez pont Jokernek felel meg”. Eredetileg bottal szerettem volna benne valami bűvésztrükköt csinálni, csak nem akart összejönni a próbákon. Aztán gondoltam, lehetne helyette egy kártyás mutatvány. Abból viszont olyat, ami látványos, nem tudtam volna megtanulni ennyi idő alatt. A Mr. és Mrs. Smith duónk viszont pont Alyona ötlete volt, és a koreográfia is az ő érdeme (Alyona Seyppel a 2016-os Pole Art Cyprus ezüstérmesei lettek.)
Duózni mennyiben más?
Én nagyon szeretek duózni, és főleg, több partnert is kipróbálni, mert mindenki másmilyen és másfajta tapasztalást ad. Más ötletek jöttek, mikor ördögűztünk Tatyanával (Tatyana Gordienkoval a 2016-os PoleArt Italy-n nyertek első helyet), és megint más Alyonával. Sőt, azt mondom, egy adott produkciót kettő-három alkalomnál többször nem is jó előadni.
Színpadon egyébként hogy érzed magad, van lámpalázad?
Jaj, én mindig nagyon izgulok! Igazából alig várom, hogy vége legyen. A legeslegjobb pillanat az, amikor végre lejöhetek a színpadról - teljesen mindegy, hogyan sikerült az előadásom.
Volt már olyan, hogy improvizálni kényszerültél?
Hogyne! Az igazat megvallva, nem mindig vagyok biztos abban, hogy valami sikerülni fog-e egyáltalán a színpadon. Volt már olyan is, hogy egy nappal a fellépésem előtt került be egy igen veszélyes szaltó az előadásomba. Meg persze olyan is, hogy a strabátliban a lábam nem fogott rendesen, és már ciki lett volna rajta igazítani, ezért kicsit megvariáltam a folytatást. Ilyenkor felmérem, fog-e menni a vadabb változat, aztán ha igen, belemegyek. De ezt nem nagyon szokták észrevenni. Olyan is előfordult már, hogy a rúd “visszaütött”. Ezért kell mindig felmérni, hogy mennyire rugalmas, mert például egy komolyabb szaltónál egyáltalán nem mindegy, mennyire kell meglökni magam leugrás előtt…
Balesetveszélyes helyzetbe kerültél már?
Nem igazán. Mindig szivaccsal gyakorlom a merészebb elemeket. Igaz, régen csak egy vékony jógaszőnyegem volt…
Heti hányszor edzel?
Alapvetően legalább heti háromszor, többnyire az óráim után (Dimitrij Kharkhovban tanít). Ezenkívül járok még heti egyszer cross fitre és gumiasztal edzésre is. Meg néha összejárunk az orosz srácokkal.
Mi a következő terved?
Van most a fejemben egy új ötlet, azt szeretném legközelebb megvalósítani. Egyébként csak azért nem szokásom nevezni, hogy versenyezzem. Ha nincs inspiráció, inkább nem csinálok semmit.
Számodra mi még a cél a rúdon?
Egyetlen célom van: folyamatosan fejlődni.
És amikor nem a rúdon lógsz, akkor mit csinálsz?
Van egy kutyám, vele nagyon szeretek foglalkozni, meg az 1983-as vén járgányomat bütykölni.
Szerző: VE